Belépés
Belépés
Elfelejtettem a jelszavam


Amikor a Télapó manója beköltözik hozzánk

Amikor a Télapó manója beköltözik hozzánk

 

Mint tudjátok, a Télapó segítői a kis manók. Évről évre egyre elterjedtebb nálunk is, hogy ezek a kis manók decemberben beköltöznek az otthonokba. De miért ne költözhetnének be az ovis csoportokba, iskolai osztályokba is, hogy még vidámabbá tegyék az ünnepre való készülődést?

Az egész egy 2005-ben megjelent könyvvel kezdődött (Elf on the shelf), majd nagyon hamar karácsonyi hagyománnyá vált az angolszász országokban. Általában december elsején, vagy Hálaadás napján érkeznek a kis manók a kiválasztott gyerekekhez, és náluk töltik majdnem az egész hónapot, karácsony napjáig. Ez idő alatt figyelik a gyermeket, és éjszakánként visszatérnek a Télapóhoz, hogy jelentést tegyenek a viselkedésükről. A kis manók varázserejüket onnan kapják, hogy a gyerekek elnevezik őket, de amint gyermeki kéz megérinti, varázserejük elvész, és nem térnek többé vissza. Reggelente a kis gézengúzt mindig más helyen találjuk, és rendszerint igyekszik kieszelni valami turpisságot, amivel jókedvre deríti az egész családot.

Hozzánk idén negyedik éve fog ellátogatni a mi kis rózsaszín manónk, Csingiling. Hét éves kora ellenére, a lányom mára nagyon várja. December elsején, egy kis levél kíséretében a manó hozza az adventi naptárt.

 

 

Kislányom minden reggel kíváncsian várta, hogy milyen csínytevéseket fog elkövetni a kis manócskája. Csingiling az előző években sem tétlenkedett: hóangyalt csinált a lisztben, folyton bulizott a legcsinosabb Barbie lánnyal, kártyázott a plüss állatokkal, autóversenyt rendezett a babákkal. Ahová csak tudott felmászott, volt, hogy alig találtuk meg. Néha segíteni is szeretett volna: reggelit készített, de hatalmas rendetlenséget hagyott maga után. Szerette volna letakarítani a tükröt, csak éppen véletlenül ehhez a fogkrémet használta. Persze egyik csínytevését sem bántuk, nagyokat nevettünk rajta. Még a pár napos utazásra is magunkkal vittük egy kis üvegben.

 

 

Miért is várjuk annyira Csingilinget évről-évre? December végre az a hónap, amikor nem kell a gyereket kikönyörögni reggelente az ágyból, mert előbb fent van, mint mi, hogy lássa, mit követett el megint a kis barátja. Minden napunk vidáman indul, hiszen biztos, hogy ismét valami vicceset tett a kis manó. Mivel nem foghatja meg a manót – azt csak felnőtt érintheti – megtanítja a gyerekeket az önuralomra. Nálunk az a szabály még, hogy utolsó nap -ami általában december 26. – , mielőtt végleg visszamegy Csingiling a Télapóhoz, vele aludhat, megérintheti őt a lányom. Ez egyben egy jutalom is számára, hogy kibírta az egész hónapot érintés nélkül, és így szépen el is tud tőle búcsúzni.

 

 

Nem tudom biztosra, hogy a lányom hisz-e még ebben az egész manós történetben. De szerintem nem is ez a lényeg. Úgy teszünk, mintha hinnénk benne és egy kicsit már hozzátartozik az ünnepi készülődéshez, a várakozáshoz és egy kis plusz vidámságot hoz a mindennapjainkba.

Érdemes még megnézni a Karácsonymanó meséjét is a gyerekekkel együtt, melyben a megbocsátáson és a szereteten át egy kisfiú és az ő manója visszanyeri hitét a Mikulásba és a karácsony varázsába.

A manós történetet becsempészhetjük az iskolák, óvodák világába is. Mire az első gyermek megjelenik az ajtóba, van egy kis időnk arra, hogy kieszeljünk valami kis csínyt, és elrendezzük a kis manót. Biztos vagyok benne, hogy feldobja a napokat, a várakozást, és egy picit hozzátehetünk a naív gyermeki lélek ápolásához is.

 



Blog menü


A Mókás Tanítás Csapatának kifejezetten fontos a természetvédelem és a fenntartható, környezettudatos mindennapok éppen ezért kérjük, hogy oldalainkat ne nyomtasd ki. Amennyiben valamilyen tartalmat szeretnél szöveges formában elérni kérjük, hogy vedd fel Velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén.

Tegyen a fenntartható mindennapokért!

Köszönjük!

Üdvözlettel, a Mókás Tanítás Csapata